Tény: Egyre nagyobb a külföldi befolyás a magyar fociban

Erőteljesen érzékelhető trend a magyar labdarúgásban, hogy egyre több külföldi szakemberre bíznak kulcsposztokat. A jelenség nem csak egy területen vehető észre, több NB I-es vezetőedző, de jelenlegi stábtagok is a határon túlról érkeztek, nem csak klubszinten, de az utánpótlás-válogatottak és az akadémiák szintjén is.

Az NB I-es klubok közel felénél külföldi vezetőedző dolgozik, így a Ferencvárosnál, az Újpestnél, a Puskás Akadémiánál, a Budapest Honvédnál és a Békéscsabánál is. Sőt, a zöldeknél és a kispestieknél például a legfelső szintű utánpótlás-vezető is a határon túlról származik, mint ahogy a felcsútiak is két horvátot igazoltak a napokban, az U17-es csapatuk vezetését Ivica Kuleševic és Dino Skender vette át.

A jelenség megfigyelhető válogatott szinten is, két kiemelt korosztály (U19, U21) vezetője is külföldi, nem is beszélve persze a nagyválogatott német szakvezetőjéről, Bernd Storckról.

Ugyanígy jellemző már, hogy a klubok a stábjaikban (edzők, erőnléti edzők) is előszeretettel foglalkoztatnak külhoni szakembereket, a legjobb példa erre a Puskás Akadémia, ahol Jarnival együtt már négyen vannak, de az FTC-nél és Újpesten is három-három tréner érkezett külföldről összesen, a Honvédnál és az MTK-nál pedig 2-2.

Már NB II-es szinte is találunk ilyen példákat: Siófokon sem magyar születésű a vezetőedző (igaz, Goran Kopunovic már hosszú évek, sőt, mondhatni évtizedek óta itt él), míg Kisvárdán és Szegeden a stábban kapott kulcsposztot egy-egy külföldi.

Az ugyanakkor kiemelhető, hogy a jelenség nem most kezdődött, jó példa erre a tavalyi Diósgyőr és a Videoton is, előbbinél az erőnléti edző posztján is külhoni szakember kapott szerepet, míg Joan Carrillo bajnoki címet nyert stábjában a fitnesztréner (Antonio Gil Puerto) és a kapusedző (Francisco Jose Ruiz Rojas) is spanyol volt.

A téma kapcsán természetesen megkérdeztük a hazai edzőképzés vezetőjét, Szalai Lászlót is, aki a csakfoci.hu-nak adott interjújában több felvetésünkre is választ adott. Íme:

Egyértelműen erősödik a külföldi befolyás. A hazai edzőképzés vezetőjeként hogyan látja ezt a jelenséget?
- Én magam mindössze két és fél éve vettem át és irányítom ezt a területet. Természetesen érzékelhető a folyamat, remélhetőleg sokat tud majd a magyar labdarúgás abból profitálni, ha felkészült külföldi edzők kapcsolódnak be az itthoni munkába. És az is örömteli, hogy az itthoni képzésben részt vett edzők is egyre sikeresebben dolgoznak a nemzetközi futballban.

Mi okozhatja ezt a tendenciát, hiszen nem csak egy szegmensre, hanem széles körben jellemző (a profi NB I, a hazai szövetség korosztályos válogatottjai, akadémiák)?
- A sikeres szereplést mindenki szeretné minden területen. Gondolom, a területek döntéshozói most úgy ítélik meg, labdarúgásunk különböző szintjein dolgozó és a tanfolyamokon jelenleg is tanuló hazai edzők számára hasznos lehet, ha megismerhetik külföldi edzők munkáját, elleshetik az általuk képviselt szakmai fogásokat, ezáltal is gyarapítva felkészültségüket.

Ez a tendencia inkább pozitív, vagy negatív lehet a magyar labdarúgás jövőjére a hazai edzők szempontjából?
- A magyar edzők jövőjére semmilyen hatással nincs, csak a már említett tanulási folyamat szempontjából. Aki tehetséges, fejlődni és tanulni akar, az előbb-utóbb lehetőséghez jut, és ott bizonyíthatja rátermettségét. Mint ahogy az itt dolgozó külföldi edzők is, akik azért kapnak most lehetőséget, hogy munkájukkal és hozzáértésükkel – ha rendelkeznek ezekkel a dolgokkal - emeljék futballunk színvonalát. Nem azon az alapon kell valakit alkalmazni egy klubnál, mert külföldi vagy magyar, hanem azon, hogy érti-e a szakmáját, vagy sem. Ilyen és olyan is van, magyarban és külföldiben egyaránt.

Van-e arra törekvés, hogy az itt dolgozó külföldiek munkája összehangolt legyen a hazai szakemberekkel (van-e például folyamatos eszmecsere)?
- Természetesen, a már említett tanulási folyamatba bevontuk a külföldi edzőket is. Továbbképzéseinken, edzőképző tanfolyami kurzusainkon rendszeresen meghívást kapnak tőlünk az itthon és külföldön is dolgozó külföldi kollégák.

Mikor változhat meg a trend, hogy kulcspozíciókban újra inkább hazai szakemberekre építhet a magyar futball?
- Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a magyar edzőképzés hatékonyságát emeljük és modernizáljuk a képzés szakmai tartalmát, eszközrendszerét. Bár az UEFA Konvenció erőteljesen szabályozza és egységesíti a különböző tagországokban oktatandó szakmai tartalmakat, mi emellett igyekszünk bevonni a képzésbe az egyetemek értékeit is. Szerintem – és a visszajelzések alapján az UEFA illetékesei szerint is - jó irányba indultunk el, fiatal és törekvő edzőjelöltek tűnnek fel a tanfolyamokon. Természetesen – ahogy az oktatás minden területén – az értékelhető eredményekhez időre van szükség. A kvalitást nem lehet mindenkibe csak oktatással beletölteni, sok képességgel alapként rendelkezni kell. Remélhetőleg az évek során a magyar edzők munkájukkal és életvitelükkel bizonyítani tudják majd, lehet rájuk számítani és építeni, és a döntéshozók egyre bátrabban bízzák majd meg őket fontos feladatokkal. Ahogy az itt dolgozó és most vezető szerephez jutó külföldiek munkáját, úgy az ő munkájukat is majd az eredmények fogják minősíteni. (Fotó: Sas Gábor)