Itt a nagyszabású MLSZ-reformok háttere - akadémiák, milliárdok, érdekek

Feltöltve: 2015, május 19 - 09:44 Frissítve: 2015, május 19 - 13:03

Néhány nappal ezelőtt átfogó reformokat jelentett be a Magyar Labdarúgó Szövetség az NB I-ben, alábbi cikkünkben pedig azt mutatjuk be részletesen, mi zajlott, és mi várható majd a háttérben. Elöljáróban egy kis ízelítő. A klubok átlagosan 600 millió forintot kaphatnak a tévés és szerencsejáték pénzekből, cserében viszont elvárja az MLSZ, hogy a tulajdonos is 200 milliót betegyen. Felmerült, hogy az elosztásnál a nézőszám változása is nyom majd a latban, de ezt végül elvetették. Az új környezettől az akadémiák hatékonyabbá válását is várják, azt pedig a klubok kénytelenek voltak elfogadni, hogy bizonyos mértékben sérül az esélyegyenlőség elve. Nézd meg, mi van a Csányi Sándor által bejelentett változások mögött!

Mint ismert, a következő szezontól a szövetség jelentősen honorálni fogja a hazai nevelésű játékosok és a fiatalok szerepeltetését. Egyszerre három légiós lehet egy csapatban a pályán, és hét külföldi (hivatalosan: "nem hazai nevelésű játékos") a keretben, kivételt jelentenek a nemzetközi kupában szereplő klubok (hogy mindez mennyiben csorbítja az esélyegyenlőséget, azt lásd keretes írásunkban). Ezzel együtt egy 20 éven aluli, hazai nevelésű játékosnak mindig a pályán kell lennie, jövő évtől pedig már kettőnek. Az alábbiakban azt részletezzük, ezen ajánlások betartása mit jelenthet majd pontosan a kluboknak.


+200 milliót várnak a tulajdonosoktól

Az biztos, hogy jelentősen megnőhet a klubok átlagos költségvetése. Nagyjából 8-9 milliárdot osztanak majd szét közöttük ilyen formában, attól is függően, hogy végül 12 vagy 14 csapatos lesz az NB I. Átlagosan 600 milliót kapnak a klubok a tévés és szerencsejáték-pénzből (ami már évek óta megilletné a hazai futballt), az előzetes számítások alapján kb. 450 millió lesz az alsó határ és mintegy 750 millió a felső. Viszonyításként érdemes megemlíteni, hogy a klubok jelenlegi (bevallott) költségvetési átlaga 500 millió forint, ami tehát kevesebb, mint amennyi jövőre csak a jogokból befolyik. Ha ehhez nem tennének egy fillért sem hozzá az egyesületek, akkor ennyi pénzből össze lehetne hozni egy játéktudásban Paks szintű csapatot. Igaz, ez nem fordulhat elő, mert az MLSZ azt várja, hogy a klubok (értsd: tulajdonosok) tegyenek még emellé évente 200 milliót. Egy klub első 200 millióját "fifti-fifti" alapon finanszírozná meg a tulajdonos és a szövetség, ha pedig a későbbiekben a második 100 milliós önrészt is melléteszi a tulajdonos, akkor hozzájuthat a teljes, fentebb részletezett összegekhez (természetesen attól függően, mennyiben fogadta meg a légiósokkal és fiatalokkal kapcsolatos ajánlásokat). A 200 milliónak úgymond valós pénznek kell lennie. Származhat átigazolási díjból, jegybevételből, valós szponzori szerződésből, merchandisingból stb., a lényeg, hogy ez valóban megjelenjen egy év alatt a klub költségvetésében.

Ahol esetleg vannak elmaradások, ott az elvárás a mielőbbi tartozásrendezés. Hogy ez miért nem illeti meg például a most nehéz helyzetben lévő klubokat (pld. KTE), arra azt a választ kaptuk, hogy ahol két, esetleg három év nem volt elég a talpra álláshoz (a Kecskemétnek harmadik éve lesz negatív a saját tőkéje), ott nem várható javulás ezen a téren. Egy éve ez a rendszer rengeteget jelentett volna a liláknak, mostanra azonban már elkésett. Szóval az elmaradásokat ildomos mielőbb kiegyenlíteni, ahol pedig nincs tartozás, ott tőkeemelés javasolt. A cél az, hogy 2-3 éven belül legyen 3-500 milliós tőkéje a csapatokat működtető gazdasági társaságoknak. Ennek érdekében abban is bíznak, hogy ahol esetleg nyereség keletkezik, ott a tulajdonos azt benttartja a klubban, nem pedig kivonja azt abból. Az önrész rendszerét azért is vezették be, hogy megmaradjon a tulajdonosi kockázat. Aki eddig 300 millióból működött, és most hozzájut mondjuk 450 millióhoz, az ne vegye ki a plusz 150 millióját, hanem épp ellenkezőleg, tegyen hozzá az éves működéshez további 200 milliót. Azt a szövetség is elismeri, hogy ez az új állapot eltér a Nyugat-Európában megszokottaktól, mert amíg idehaza a mezőny 95%-ánál ezek jelenthetik majd a döntő bevételi forrásokat, odakint az ilyen típusú központosított bevételek a költségvetés átlagosan 40%-át teszik ki, a 60%-ot máshonnan hozzák be a klubok. Például a jegybevételekből, a szurkolókból.


Fontolgatták, hogy a nézőszám növelését premizálják

Honlapunk fel is vetette a szövetségnek azt, hogy nem lett volna-e helyesebb mondjuk a piacgazdaság törvényeit szem előtt tartva azzal motiválni a klubokat, hogy attól is függően kapnak pénzt, mennyi szurkolót tudnak az eddigiekhez képest bevinni a stadionokba, hiszen az komolyabb háttérmunkára kényszerítené a klubvezetőket.

Elárulták, ez a verzió komoly szinten felmerült, az egyeztetések 80%-ig befutónak bizonyult a fiatalok szerepeltetése mellett – Vági Márton főtitkár is ezt tartotta támogatandónak –, de a véghajrában más prioritások jutottak érvényre. A döntéshozók végül azon az állásponton voltak, hogy nem szerencsés szétforgácsolni a pénzeket, érdemesebb 1-2 jól megfogható dologhoz kötni az ajánlásokat és az azzal kecsegtető százmilliók kifizetését, magyarán minél több feltételhez van kötve a kifizetés, annál kisebb azok hatása.

Az MLSZ úgy véli egyébként, hogy azzal, hogy olyan kényelmes helyzetbe hozzák a klubokat, hogy a pénz nagy részét előteremtik, egyben a tulajdonosi felelősséget is ki tudják kényszeríteni az önrész bevállalásával. Éppen emiatt a jelenleginél lényegesen komolyabb monitoring várható a kluboknál. Havi szinten ellenőrzi majd a tulajdonosi hozzájárulást a szövetség, vizsgálva ennek valódiságát, figyelve közben azt is, hogy mondjuk a szezon során egy klub nem afelé tart-e, hogy jövő májusban veszélybe kerüljön a licence.

A szövetség ugyanis óriási skandalumnak tartaná, ha egy év múlva ilyen szintű támogatás mellett 4-5 egyesületnek – az ideihez hasonlóan – ugyanúgy gondjai lennének a licencével, vagy ha szezon közben ismét azzal kellene szembesülni, hogy anyagilag rogyadozó klubok veszélyeztetik az NB I mára még megmaradt komolyságát (pld. azzal, hogy nem tudják végigjátszani a bajnokságot). Részben ez is az oka a tervezett létszámcsökkentéseknek, hiszen a mintát gazdaságilag nagyjából a portugál, a svájci vagy az osztrák bajnokság adja – igaz, utóbbinál az átlagos költségvetés közel 4 milliárd forint, amivel itthon listavezetőnek lehetne lenni ezen a téren.


"Az elnök talán elkezdi rugdosni az akadémia vezetőjét"

A reformoktól egyébként kirobbanó sikert, óriási változást önmagában nem várnak a szövetségben. Úgy tartják, a rendszernek a motorja mostantól a jó magyar játékos, hiszen abból nyolc is kell(ene) csapatonként a pályára. Két éve még megértették volna a klubok felháborodását, és érzésük szerint a klubok lobbiereje maga alá gyűrte volna a tervezetet, mert most is voltak erre irányuló törekvések. Csányi Sándor elnök viszont számonkérően az alábbiakkal szembesítette a klubokat: "5 éve kiemelten támogatott az akadémiai rendszer, évről évre kijött onnan 15 gyerek, akkor hol vannak ezek a fiatalok?"

Azt a szövetségben is látják, hogy darabra most is megvannak a fiatalok, de azt is látják, hogy a minőség ellenben komoly kérdőjel. Remélik, hogy ezekkel a döntésekkel elkerülhető lesz az, ami eddig előfordult: jelenleg rengeteg 20 éven felüli játékos vesztegel a partvonalon kívül, akiknek 18 évesen nem mondták meg, hogy nem tudnak jó focisták lenni: nem Messik, de még jó NB I-es játékosok se lesznek. Az MLSZ a szembenézést hiányolja az akadémiáktól, és reményeik szerint ez folyamatokat is beindíthat. Ha a profi kluboknak mostantól kötelezően be kell tenniük előbb egy, majd két 20 éven alulit a csapatba, akkor az elnök idővel el fogja kezdeni "rugdosni" az akadémiai vezetőt, hogy az eredményességet tegye félre, viszont évente termeljen ki a felnőtt csapatnak legalább egy olyan jó fiatalt, aki valóban használható is azon a szinten. Az elmondottakból is kitűnik, hogy az MLSZ nem elégedett azzal, amit a hazai akadémiák az elmúlt években felmutattak – igaz, akadnak üdítő kivételek. A folytatást tekintve úgy vélik, hogyha az akadémiai képzés minősége nem erősödik meg a támogatások ellenére sem, akkor nem lesz érdemi előrelépés, az egész rendszer kerülhet veszélybe.

A szövetség nagy átrendeződésekre egyébként nem számít a játékoskeretekben a döntés hatására. Álláspontjuk szerint minőségi kiválasztódás várható: a külföldiből a gyengébb elmegy, mert aki marad, annak úgy kell teljesítenie, hogy beférjen háromba, különben ülhet a kispadon vagy a lelátón. Számításaik szerint az idei szezonban 66 olyan fiatal lépett pályára, aki az új idénytől kezdve is 20 éven aluli, hazai nevelésűnek minősül, a 12 vagy 14 klubnak pedig ezekből kell mondjuk kettőt-hármat megszereznie vagy megtartania. Ez jelenleg a legtöbb helyen nem jelenthet gondot, négy csapatnál viszont nem megoldott mindez. A bejelentés azért is történt meg most, hogy időben fel tudjanak készülni a klubok a keretek átalakításaira. Ami a hazaiak-légiósok elosztást illeti: a szövetség különböző statisztikákat készített már az idei idényről is, és adataik szerint átlagosan szinte már most is megvan a 8:3-as arány. Akadnak klubok, ahol nagyobb az eltolódás a keretek terén a külföldiek javára (például Újpest és Honvéd), de az összesített átlag a legtöbb klubnál hozza a 8 pályára lépő magyar játékost. Ami a nemzetközi kupaindulókat illeti (ahol öt külföldi lehet a pályán): a Videoton szinte végig ezen a számon belül maradt, a Ferencváros is a legtöbbször teljesítette ezt a kritériumot, a többieknél még jobb a helyzet. (Fotó: vidi.hu)

Mit mond az MLSZ az esélyegyenlőség sérülésére?

Elérkeztünk ahhoz a részhez, amit többen kritizáltak a szurkolók közül, azaz mennyiben sérül az esélyegyenlőség azzal, hogy lehetnek klubok, melyeknél több légiós lehet a pályán.

A szövetség az ezzel kapcsolatos felvetéseinkre elmondta, hogy a klubok felé azzal érveltek, hogy minimum átmenetileg el kell(ene) fogadniuk az egyesületeknek ezt, mert ez hosszútávon közös érdek. A válogatott sikere mögött a magyar csapatok esetleges nemzetközi kupasikereit tartaná kellő lökőerőnek a szövetség, ennek elérésére viszont nincs esély a "pozitív diszkrimináció" nélkül. Úgy tartják: a Paksnak is az az érdeke, hogy legyen 1, esetleg 2 magyar klub, amelyik szerencsés sorsolással eljuthat a csoportkörig. A Videoton korábban intenzívebben érvelt náluk amellett, hogy ehhez kellenek a légiósok, most pedig főként a Ferencváros hangsúlyozta az egyeztetések során, hogy nemzetközi sikereket csak magyar játékosokra építve nem lehet jelenleg elérni, 11-re nincs, de 5 minőségi külfölidre szükség van ehhez. "A klubok nehezményezték az esélyegyenlőség sérülését, de elfogadták azt" – így összegez az MLSZ, megértve az alábbi érveiket: "Tudják, hogy átmenetileg nem igazságos, de nincs fontosabb ma bármely NB I-es klubnak, minthogy bármelyik magyar csapat bejusson a csoportkörbe, hosszabb távon segítve ezzel az NB I helyzetét. Jobb egy jobb bajnokságban középszerűnek lenni, mint egy rosszban ugyanazt felmutatni."

Mokány Lajos

EZ IS ÉRDEKELHET

TUDJUK, HOGY A FOCI NEM SZÍNHÁZ, DE EZT TARTSD SZEM ELŐTT:

1. Fogadd el, hogy a fórumon és az oldalon más klubok szurkolói is jelen vannak.
2. Beszélj úgy másokkal, amilyen hangnemet magaddal vagy kedvenc csapatoddal szemben is elviselnél!
3. A vitapartnered mondandójával szemben érvelj, és ne a személyét támadd!
4. Ha valakit sehogy nem bírsz elviselni, egyszerűen rejtsd el a bejegyzéseit egy gombnyomással vagy csak ignoráld őt.
5. Ha fenyegeted a másikat, folyamatosan durván támadod a személyét, azért végleges tiltás jár.
6. Tartózkodj az erőszakos, gyűlöletkeltő, sértő, törvénybe ütköző bejegyzésektől. Ne spamelj, ne trollkodj és ne itt reklámozz!
Fórumszabályzat bővebben itt!

Ha ezeket a szabályokat nem tudod elfogadni, kérjük, inkább maradj távol a fórumtól! Egyúttal előre is köszönjük, ha hozzászólásaiddal elősegíted egy normális fórum kialakulását!

BELÉPÉS:
Kattints a Bejelentkezés fülre. Használhatod eddigi csakfoci.hu-s felhasználónevedet és jelszavadat (ez korlátozott beállítási lehetőségekkel jár együtt), de ha van már Disqus-hozzáférésed, azzal is bejelentkezhetsz (ez bővebb egyéni beállításokra ad lehetőséget), mint ahogy a Facebook-, Google- vagy Twitter-fiókoddal való belépésre is van lehetőség.

CÍMLAPON